Hasított háromszögű pajzs jobb oldalán vörös mező alsó harmadában csúcsára állított háromszög csúcsainak megfelelően elhelyezkedő három lebegő háromablakos, kontyolt tetős ház homlokzata látható, amelyek mintegy talapzatot képeznek a felettük lebegő ezüst kettős kereszt számára. A pajzs bal oldalán zöld halmon, kék mezőben szembenéző, két összekulcsolt kezével kapájára támaszkodó cisztercita öltözetű alak látszik. A zöld halom alatt száraival felfelé fordított hétlyukú arany patkó található.
A címerkép motívumainak jelentése
A kettéhasított pajzs szimbolizálja, hogy a mai Magyarlak község két egykori falu, Magyarlak és Háromház egyesülésével jött létre. A pajzs jobb felén ábrázolt három stilizált 20. század eleji parasztház beszélő címerként Háromház községet jelképezi. A pajzs bal oldalán megfestett cisztercita szerzetes azt szimbolizálja, hogy Magyarlak községet a szerzetesrend alapította, az a cisztercita birtok egykori majorjából alakult ki. Az ezüst kettőskereszt – amelyet a címertanban magyar keresztnek neveznek – jelzi azt a hagyományt – amely a falu nevében is megmutatkozik – , hogy a korabeli majorok közül itt mindig magyar lakosság élt. Az aranyszínű patkó arra, a falu lakóinak hősiességét tanúsító legendára utal, melyet Polák Ignác kethelyi plébános leírása alapján Pesthy Frigyes 1864-ben kiadott helység-névtárában olvashatunk. Eszerint Magyarlak lakói a kuruc világban magukat megvédelmezték, és hogy az ellenséget tévútra vezessék, lovaikat viszáról, azaz fordítva patkolták meg.
A kettős kereszt egyúttal azt is mutatja, hogy Magyarlak és Háromház lakói mindig, a reformáció idején is megmaradtak a katolikus hiten. Hitük, eltökéltségük és összefogásuk bizonyítéka a legnehezebb időkben, az 1950-es években épített templom. A kettőskereszt emlékeztet a templomépítésre, amely templomnak „Szent Kereszt Felmagasztalása” a patrocíniuma. Továbbá arra is utal, hogy Magyarlak az apátság alapításához közeli időben, még III. Béla király uralkodása idején keletkezett (III. Béla használta címerében először a kettőskeresztet). A cisztercita szerzetes kezében tartott kapa utal arra az úttörő munkára, amellyel a település, a predium első lakói, a munkástestvérek és a szolgák a lakatlan vidéket kultúrtájjá alakították. A hétliku lópatkó a Rába-völgyi néphiedelemnek a jót és rosszat megkülönböztető eszközére is asszociál.
A címer motívumai megjelenítik Magyarlak lakóinak a jövőbe vetett bizalmát, mely szerint hitük és magyarságuk (kettőskereszt), valamint hagyományaik (patkó) és egységük, összefogásuk (az egykor két különálló falu szimbólumát ((három ház + szerzetes)) egybefogó pajzs) megőrzésével, munkájuk (kapa) elszántságuk (a patkó és a kereszt) erejével, valamint szerencséjük (patkó) segítségével, a jó úton haladva, a rosszat kerülve (hétliku lópatkó) virágoztatják fel szülőfalujukat.